Voltunk ám a múltkor a Terem22-ben. Anettel még talán December elején, aztán Shannonnal meg Henivel, és persze Ricsivel. Első körben a 80-as obit használtam, aztán közben megjött az 50/4 CF is, úgyhogy a második körben már azt is kipróbáltam, de valahogy aznap nem éreztük a ritmust, nem vettük át az ütemet, és a hangfalból sem dübörgött úgy az üzenet.
Na nem volt rossz, de van, hogy nincs a boogie az ember lábában.
Shannon sem volt úgy rápörögve a dologra, viszont mikor először voltunk Anettel a Terem22-ben, akkor nem próbáltuk ki azt a fekete boxot, és nagyon mozgatta a fantáziám, így a második körben egyből oda pakoltam.
Felraktam a 150/4-et, és nyugisan elkezdtünk portrézni. Mocskosul tetszett az eredmény, íme az egyik, ami szerintem baba lett:
Ricsi Henivel az összes kanapét és fotelt befoglalta, tök jó képeket lőttek, aztán kb 10 percem volt Henivel, így azt az állandófényes kör alakú bizbaszt raktuk a fekete fal elé, ami elég tuti recept, viszont 1/60-nál f4-en nem egyszerű vele, bár Ricsitől karácsonyra egy nagyon zsivány állványt kaptam (amit itt is nagyon köszönök), úgyhogy a gép nem lifeg jobbra-balra, na meg nem kézből kell lőni, ami külön szuper (mivel úgy néz ki, mint egy terheléses vizsgálaton meg"EKG"-zett terminátor).
Szóval ott ez lett:
Anettel a korábbiakban sok képet lőttünk, de valami fókuszgebasz miatt kevés lett az én szememnek is elfogadható eredmény, viszont azért van, most csak kettőt kaptok, mert szemét vagyok:
Na jó, azért írok most ennyit, meg képeket lökök, mert trehány disznó voltam, és nem fordítottam kellő figyelmet erre.
A céltalan bolyongást kezdi felváltani a tudatosság, igyekszünk kész ötletekkel lépni a tettek mezejére, de szoktatnunk kell magunkat. A hangulat mindig szuper, ami sokat lendít a dolgokon. Amivel el vagyok kurvulva, az a retusálás, amire most nagyon szeretnék ráfeküdni. Na, meglátjuk. Szerintem hamarosan megint megyünk, és mivel rájöttem, hogy nem kell ezt a szerencsétlen blogot teleszúrni képekkel (részben ezért sem volt), hanem flickr-re feltöltve (ott van 1TB hely) ide be tudom ágyazni, na mindegy, nem az erősségem már ez a sok szir-szar... A lényeg, hogy itt van, lehet örvendezni.
Egyre jobban szeretem ezt, mert mikor látom, hogy összeáll egy pár fotó, annyira frankó :)
Písz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése